Abd-ur-Rámán
A Nagylexikon wikiből
Abd-ur-Rámán,
| |
2. Abd-ur-Rámán An-Nászir (a segítő), az előbbi utóda lett 912-ben. Birodalmában az arabok, berberek és spanyolok közti ellentéteket elsimította és a kordovai kalifátus hatalmát Észak-Afrikára is kiterjesztette. 929-ben felvette a kalifa címet. Alatta és követői alatt a mohammedán Spanyolország a világ legjobban kormányzott és legműveltebb államává fejlődött. 961-ben halt meg.
| |
4. Abd-ur-Rámán marokkói szultán. Szül. 1778-ban, 1823-ban lépett, trónra. Rablókalandjai miatt hadat is viselt az osztrákokkal és a franciákkal. Megh. 1859-ben.
5. Abd-ur-Rámán híres afganisztáni emír, született 1830-ban, megh. 1901-ben, Kábul városában. Mohammed Afzul kánnak volt a fia. 1866-ban fellázadt Sir-Ali emír ellen, elfoglalta Kábult és apját kiáltatta ki emírré. Két év múlva Sir-Ali újra magához ragadta az uralmat s Abd-ur-Rámán Taskendbe volt kénytelen menekülni. Mikor az angolok 1879-ben elfoglalták Kábult, Abd-ur-Rámán az ő támogatásukkal visszatért és 1880-ban elfoglalta a trónt. Erélyes, okos fejedelem volt, ki minden telhetőt megtett országa zilált viszonyainak rendezésére, de azért az angol befolyás az ő uralkodása alatt egyre erősödött Afganisztán-ban.

