Abd-ul-Hamid
A Nagylexikon wikiből
Abd-ul-Hamid néven két szultánja volt Törökországnak.
 |
| |
 |
| |
1. Az első (szül. 1725-ben, megh. 1789-ben) 42 évi fogság után lélekben és testben megtörve jutott a trónra. Alatta kezdődött el az oroszok térfoglalása és alatta veszett el Krimia.
2. Abd-ul-Hamid a második (szül. 1842), V. Murad után 1876-ban ült a trónra. Ő alatta dúlt a bosnyák-hercegovinai lázadás és a többi dunai országok forrongása. Midhád basa hiába próbálkozott meg az európai mintájú parlamenttel. A zsarnoki hajlandóságú szultán vezéreinek minden reformkísérletét csirájában elfojtotta és e reformok vezető embereit számüzette vagy egyéb módon pusztította el. A különben élesen látó szultán főképpen arra törekedett, hogy a szerencsétlen végű orosz-török háború után megmentse, ami még megmenthető volt.
Egymást követték Bosznia - Hercegovinának okkupációja Ausztria - Magyarország által, Szerbia és Bulgária fokozatos függetlenítése és Kelet Ruméliának Bulgáriához való kapcsolása. Országában ez
alatt a legkérlelhetetlenebb szigorúsággal üldözött minden reformkísérletet, a sajtót és irodalmat elnyomta és a legkisebb részletekre terjedő kémrendszert létesített. Az elkeseredés nőttön nőtt ellene, végül az 1908-iki katonai forradalom megfosztotta trónjától (1909 ápr. 27-én). Ekkor Szalonikiba internálták. Ott él számkivetetten az Allatini-villában, l. Törökország.