Abd-ul-Azisz
A Nagylexikon wikiből
 |
| |
 |
| |
Abd-ul-Azisz marokkói szultán
Szül. 1878-ban, Marakesben. Kedvence volt apjának, Mulej Hasszán-nak s ez keresztül is vitte, hogy a rend ellenére, mint ifjabbik fiú, ő kerüljön utána a trónra. 1894 jun. 6-án foglalta el a marokkói szultánok örökét. Erősen francia befolyás alá került. E miatt örökös lett a törzsek lázongása, több ízben trónjától is megfosztották. Végre is a nagyhatalmak megunván a torzsalkodást, azonkívül egymás között is rendezni akarván a marokkói kérdést, létrehozták 1906-ban az algecirászi egyezmény-t. Általános felkelés tört ki s 1908 jan. 7-én Fez-ben trónjától megfosztották Abd-ul-Aziszt s helyébe bátyját, Mulej Hafid-ot kiáltották ki szultánnak. A marokkói kormány 7000 font stetling évi járadékot utalványozott ki Abd-ul-Azisznak s Tangert jelölte ki tartózkodási helyéül.
Abd-ul-Azisz a 32. török szultán
(szül. 1830., megh. 1876). Abd-ul Medsid után jutott a trónra (1861). Uralkodása alatt folyvást küzdelemben volt udvarában az európai modern és maradi mohammedán párt. Az ország egyes részeiben is napirenden voltak a lázongások. Ehhez járult a szultán nagy költekező hajlama és politikai téren való ingadozása. A közigazgatás teljesen elhanyagolt, majdnem züllőben volt, a pénzügyi állapotok kétségbeejtők. Az elégedetlenek pártja egyetértőleg a kormánnyal ezek folytán 1876-ban lemondásra kényszerítette a szultánt, aki állítólag sajátkezüleg vetett véget életének, l. Törökország.