Abaliget

A Nagylexikon wikiből

Abaligeti cseppkőbarlang. Ez a részlet a „Hegyomlás" vagy másként „Karthágó romjai".

Abaliget, kisközség, Baranya vm. hegyháti járásában, (1910) 727 r. k., túlnyomóan német és részben magyar lakossal ; vasúti állomás, posta és távíró helyben. Jómódú község, van takarékpénztára, hitelegylete, tejszövetkezete. Neve már a XIV. század okmányaiban úgy fordul elő, mint gazdag plébánia ; később, a török dúlások idején, elszegényedett és csak a XVIII. század derekán lett ismét plébánia. Kat. temploma 1796-ból való. Határában emelkedik a közel 600 m. magas Jakabhegy, melynek északnyugati kiágazásában van a Paplika, egy igen érdekes cseppkőbarlang, mely már 1768 óta ismeretes. A barlang bejárata vagy előcsarnoka 5-6 m. széles és 38 m. hosszú, de 3/4 résznyire tele van vízzel ; mögötte nyílik a főbarlang, melynek hossza csaknem egy kilométer, tele a leggyönyörűbb cseppkő-képződésekkel, melyek közt legérdekesebbek a Korona, a Pisai torony, a Mária-szobor és a Hegyomlás. A barlangon egész hosszában kis patak folyik végig, melynek vize télen meleg, nyáron pedig jéghideg ; ez a patak a barlang végében egy tóba torkollik. Nevezetes, hogy a barlang előre jelzi, az időváltozást és zivatar előtt morgás hallható benne. Valamikor emberi lakás volt, ahogy ez a sziklába vágott lépcsőkből, lesimított falakból, a barlangban, talált emberi és állati csontokból, továbbá a még ma is meglévő római sírhelyből nyilvánvaló. Márfa mellett, Abaligettől 5 km.-nyire keletre, van egy másik, hasonló cseppkőbarlang, a Királylika.