Aba nemzetség
A Nagylexikon wikiből
Aba nemzetség. A legkiterjedtebb Árpád-kori eredetű nemzetségek egyike. Anonymus szerint a nemzetség ősei : Ed és Edömér kun vezérek, Árpád vezértől a Mátra tövében földbirtokot kaptak, amelyen unokájuk, Pota, várat épitett. Pota (Pata) nemzetségéből származott azután Sámuel király, kit kegyességéért Obá-nak neveztek. A Névtélen Jegyző elbeszélésének eleje kétségtelenül hibás, mert a kunok csak Aba halála után jelentek meg Európában. Mivel pedig a hagyomány szerint Abát a sári kolostorban (Gyöngyös mellett) temették el, azt tartják, hogy a Heves vm. javarészét magában foglaló Aba-törzsbirtokokat csakis régi és egy helyen terjeszkedő nemzetség szerezhette meg.
A krónikák a gyökeres magyar nemzetségek közé veszik az Abákat, de nem tudnak kun eredetükről. A nemzetségből a XI. és XII. század folyamán csak Aba Sámuel magyar királyt ismerjük. A XIII. századtól kezdve azonban egy ideig a legfőbb országos méltóságok birtokában találjuk az Aba nemzetség tagjait. Az egyik, egy Demeter nevű, 1238-ban bodrogi ispán.
IV. Béla alatt két részre szakadt az Aba nemzetség, egyik része az idősebb, másik az ifjabb király mellé pártol s e pártharcok után még nagyobb jelentőségre jut a nemzetség, mert IV. vagy Kun László alatt egyik tagja, Finta, a nádori méltóságot viselte és a kunoknak volt a főbírája, a másik, Péter, országbíró, a harmadik, Amadé, pedig szebeni ispán volt. Fintát azonban felségsértéssel vádolták s a király megfosztotta méltóságától (1281). III. Endre alatt Amadé lett az ország nádora és lassankint északkeleti Magyarország ura.
Az Árpádok után következett interregnum alatt buzgón működött közre, hogy Károly Róbert megkapja Apor László erdélyi vajdától a magyar koronát. Azonban az Amadéknak sok bajuk volt Kassa városával és egy ilyen harc alkalmával Amadét megölték (1311) s két fiát elfogták. Károly király szigorú ítéletet hozott, mire az Amadék szövetkeztek a Vág-vidék urával, Csák Mátéval, és szembeszállottak Rozgonynál a királlyal (1312), de vereséget szenvedtek és birtokaikat a király lassankint eladományozta másoknak. A nemzetség többi leszármazói kevesebb szerepet játszottak az ország életében. Azt tartják, hogy az Aba nemzetség ősi birtokai Gyöngyös körül terültek el, de a nemzetség elágazásával az ország minden részén szereztek maguknak birtokokat, így pl. Abaúj vármegyében, amely a nemzetség nevét is megőrizte. Abaúj vármegyén kívül Borsodban és Hevesben voltak még nagyszámú birtokaik.
A nemzetség még az Árpádok korában vált szét ágakra, úgy hogy a XIV. század derekán az Aba nemzetség 27 ágra volt oszolva. Az egyes ágakat a birtok szerint szokták elnevezni, amelynek birtokosai voltak. Az Aba nemzetségbe tartozó sok család azonban nem maradt fenn ivadékaiban egészen napjainkig, hanem legnagyobbrészt már régen kihalt. A ma is életben levő, Aba nemzetségbeli eredetű családok közül megemlíthetjük a Berthóty, Lipóczi, Keczer és a Rhédey családokat (e család grófi ágát is).