Aacheni magyar kápolna

A Nagylexikon wikiből

Magyarország és az Anjouk egyesített címere az aacheni magyar kápolnában.

Aacheni magyar kápolna. A Nagy Károly császár idejéből való aacheni székesegyház régi idők óta híres bucsújáróhely volt, ahova Magyarországból is, különösen minden hetedik évben, egész sereg zarándokolt.

Aacheni magyar kápolna. Az aacheni templomnak a XVIII. században újjáépített XIV. századbeli kápolnája.

Erzsébet királyné, Károly Róbert özvegye, Nagy Lajos anyja, 1357-ben nagy kísérettel járt ott, sőt maga IV. Károly német császár és Anna császárné is ott voltak az ő tiszteletére. Nagy Lajos király alkalmasint az 1364-iki zarándoklás alkalmával tett nagy alapitványt a magyar kápolna építésére és két magyar pap tartására. A kápolna 1367-ben készült el s az alapító oklevél az egyházi szereket is leírja, amelyekkel ugyancsak Nagy Lajos látta el a kápolnát.

Az aacheni magyar kápolna Árpád-házi címére

A Nagy Lajos-féle épület idők folyamán elpusztult, úgy hogy Mária Terézia újat építtetett a helyére, természetesen barokk stílusban (1776). Ma benne őrzik az aacheni dóm kincstárát, amelynek legnevezetesebb darabjai : a négy "nagy" ereklye (a 12 apostol képével díszitett XIII. századbeli ezüstszekrényben 1. Szüz Mária ruhája, 2. az Üdvözitő pólyája, 3. az a kendő, amely a kereszten függő Üdvözítő derekát takarta, 4. a Szent János fővételekor használt kendő), továbbá Nagy Károly császár ezüstkoporsója, aranyzománc mellszobra, vadászkürtje, stb. A Nagy Lajostól adott felszerelésből ma csak két gyertyatartó, két ereklyemutató és három kép van meg, ezeken kívül van még két nagy és két kis magyar címer és két kis lengyel címer (Nagy Lajos ugyanis lengyel király is volt). Ez ötvösmunkák egyúttal nevezetes emlékei az akkori magyar ötvös művészetnek, mert kétségtelenül itthon készültek s méltán díszítették 1884-ben a budapesti ötvösműkiállitást is. Legszebb köztük a két teljesen egyforma zománcos nagy magyar címer. Közepén látjuk jobbról (címertani értelemben) a négy folyót, balról az Anjoú-liliomokat, a körülvevő díszítésen gótbetűs német felirat látszik ("Szűz Máriát tisztelem, Isten tanát hirdetem, többet nem tehetek"); e keretet koronára támaszkodó griffmadarak tartják, (1. Anjouk kora). A címer felett három fülkében középütt Szent László, jobbról Szent Imre, balról Szent István koronás alakjai állanak, a fülkék közeit jobbról Nagy Lajos címere (patkót tartó strucmadár), balról szakálas férfifejet ábrázoló (lengyel Dobřin hercegi ?) címerkép tölti ki.