Aacheni béke

A Nagylexikon wikiből

Aacheni béke.

1. Franciaország XIV. Lajos korában annyira felülmúlta Európa többi államát, hogy a király ezt a felsőségét hódító háborúkra akarta felhasználni. Első háborúját Spanyolország ellen intézte. 1665-ben ugyanis meghalt IV. Fülöp spanyol király és a trón második házasságából való fiára, II. Károlyra szállott. XIV. Lajos azonban azt vitatta, hogy Belgium déli részében (ez a terület akkor Spanyolországé volt) az a jog dívik, hogy az első házasságból való leánynak elsőbbsége van a második házasságból származó fiú fölött. Ezért felesége számára követelte Belgiumot. Be is tört az országba és hadvezérei Condé és Turenne könnyű szerrel elfoglalták Belgium nagy részét. Hollandia, Angliával és Svédországgal szövetkezve, békére kényszerítette XIV. Lajost. Ez volt az első Aacheni béke 1668-ban. XIV. Lajos csak Lille városát és tizenegy kisebb belga várost tartott meg, a többit kénytelen volt visszaadni.

2. Mária Teréziát trónraléptekor minden oldalról megtámadták. Hét évig tartott, míg a magyarok segítségével visszaverte e támadásokat. Végre a franciákkal kötött második Aacheni béke véget vetett e hosszas harcoknak 1748-ban.