Aachen
A Nagylexikon wikiből
Aachen (e: áhe ; alnémet és holland nyelven Aken vagy Aquen, franciául : Aix-la-Chapelle, latinul : Aquisgranum, Civitas Aquensis) németországi város a porosz Rajna-tartományban (Rheinprovinz) 156.044 lakossal. Ott, ahol három ország, Németország, Belgium és Németalföld (Hollandia) határai egymást érintik, igen termékeny, a Wurm folyócska és több patak által jól öntözött, a Hoher Venn előhegységei által körülzárt katlanalakú völgyben épült Aachen, a németeknek e régi, hírneves városa.
 |
| |
Már a rómaiak idejében is fontos táborhely, hírnevét és gyors emelkedését a frankok bölcs és hatalma uralkodójának, Nagy Károly császárnak köszöni, aki legszívesebben itt mulatott, székvárosává emelte, amennyiben ide építtette a palotáját (Pfalz ; palatium regium) és innen kormányozta óriási birodalmát. Itt tartotta híres törvénynapjait, itt élvezte a hévvizek gyógyító hatását. Itt temették el abban a híres székes egyházban, melynek magvát a bizánci ízlésben épült és 805-ben III. Leo pápa által ünnepiesen felszentelt császári kápolna (Capella in palatio) alkotja. Ennék a belső területe egy nyolc-szegletű emelkedett középcsarnok, melynek kellő közepén látható egy kő, rajta Carolo Magno felírással, a nagy császár temetkező helyének emlékéül.
Hogy ez a templom melyik részében volt, azt ma hiába kutatják. Nagy Károly márványszéke, melyet későbben aranylemezzel vontak be és amelyen 1531-ig trónoltak a koronázási ünnepségeken az utódai, még ma is látható a császári kápolna emelvényén.
A nagy múltú székesegyház teteje a XVII. Századból való, ellenben a nyugati nagy portálé-nak két érc-ajtószárnya már alapítása ideje óta (Kr. u. 804) maradt fenn. Az acheni magyar kápolna kivételével, amelyben a híres dóm kincstárát őrzik, a középcsarnokot körülvevő többi kápolna gót ízlésben épült. Az Aacheni főtemplomban (813-1531), I. Ferdinánd királyig 37 német királyt kentek fel és koronáztak meg. A város világi épületei közül megemlítendő a vásártéren a gót stílusban épült városháza, mely a karolingi palota romjain támadt. Első emeletén van a koronázási terem, melyben 35 német király ülte meg koronázási lakomáját. Nevezetes még jón ízlésben épült városi színháza, olasz renesszánsz stílusú műegyeteme, a román stílusú postaépület és a gót ízlésű törvény széki palotája. A 156.044 lakossal (3900 ev., 1580 izr.) bíró város élén egy főpolgármester áll.
Aachen székhelye a tartomány (Aacheni járás) közigazgatásának. Vasúti csomópont, nagy átmeneti kereskedéssel, fontos pénzpiac. Kereskedése különösen gabonában, gyapju-, bor-, fa-, szivar és kőszénben kiváló. Aachen városának főiparága a híres szövőipar. Közel 160 gyárban 13.000 munkás foglalkozik gyapju- és félgyapjúból készült cikkek előállításával, 29 gyárban pedig csakis tűt gyártanak. A városnak nevezetessége, egyik kincse a fürdője. A brómot, jódot, konyhasót és natront tartalmazó kénforrásait pazar berendezésű fürdőtelepekbe vezették, melyek a város birtokában jól jövedelmeznek. A források a városhoz közel fakadnak (45-56° C), leghíresebb a Császár-forrás, mely a Császárfürdőt, az Ujfürdőt és a Magyar királyné-fürdőt látja el vizével, míg a gyöngébb (45-47° C) alsó források a Rózsa-fürdőt és a Corneliusfürdőt alkotják.